Jedward - Limerick - 2013.07.27. - UL Arena

A Cork-i beszámolót ITT tudjátok elolvasni :)

 A cork-i koncert után másnap reggel egyből indultunk Limerick-be, mivel aznap egy újabb Jedward koncert várt ránk :) A németek már a korábbi busszal elindultak, ahogyan szinte az összes Jedward fan, de mi nem láttuk értelmét, mivel a szállásra még nem tudtunk lepakolni. Persze a mi buszunkon is voltak azért fanok :D
Az út nem volt hosszú, csupán másfél óra, de az agyam az végig kattogott a tegnap estén. Teljesen belefeledkeztem mindenbe és csak azt akartam, hogy megint elől álljak és Edward tekintete magával ragadjon :D Ilyen és ehhez hasonló gondolatok kíséretében telt ez a másfél óra, persze közben végig Jedward számokat hallgattam az Ipodon :)

Amikor leszálltunk a buszról egészen jó idő fogadott minket és egy bő 45 perces séta a szállásig, de nem bántuk, mert volt még sok időnk a becsekkolásig, na meg a koncertig is :). Amikor odaértünk a szállásra már láttuk, hogy a németek ott vannak, de még csak vergődnek. Mi odamentün ka recepcióshoz, megkérdeztük, hogy becsekkolhatunk e, mire mondta a néni, hogy igen, de csak olyan szobát tud adni jelen pillanatban, ahol nem valami jó a víznyomás. Oh hát Who cares? Jó lesz az visszük :D A 4. emeleten volt a szoba és ez volt az első olyan szállásunk, ami két ágyas szoba volt, nem pedig 20 ágyas :D Gyönyörű volt! Olyan nagy és tágas és szép, de nagyon meleg :D De kit érdekelt, végre egy kis birodalom :D Tökre örültünk neki :D De sok időnk nem volt, csak egy gyors készülődés és indulás az arénához. 

A várakozás:

Útközben esett az eső és szokás szerint el is tévedtünk, de nem baj, megkérdeztük az utat, elindultunk az említett irányba és egy jó nagy kerülővel megérkeztünk valami erdőhöz :D Azon át kellett menni és ott tovább egyenesen, már komolyan a Hófehérke és a hét törpében éreztem magam, amikor egy bácsi mondta, hogy ott lesz az a nagy épület.
Ez az UL arena nem más, mint egy sportház, ahol mindenfélét lehet csinálni: úszni, focizni, kosarazni, minden ami akarsz.
Odaértünk, nem volt ott senki, de kiderült, hogy bent lehetett várakozni, mert esett az eső, így hát mi is bementünk. Votlak már páran, de nem volt vészes, lényegében egy olyan 15 ember, nem sok. És a sor végén a tegnap megismert két csaj ült, ezért széles mosollyal köszöntöttük egymást és spanoltunk Velük :D Lényegében ez a várokozás is olyan volt, mint a tegnapi. Nem volt rossz :D Kényelmesen leültünk, majd lefeküdtünk a padlóra, röhögtünk, ettünk, mászkáltunk stb. Semmi rossz nem volt benne :D
Majd megláttuk, hogy pár csak kifutott a bejárat elé, én is utánuk mentem, és tökre megörültem a látványnak :D Ott volt a fiúk egyik háttértáncosa, aki btw. a kedvencünk Nettivel :D Odamentünk hozzá, csináltunk egy képet, majd sokkal jobb kedvvel visszamentünk várakozni :D Tökre örültem neki, mert pont azelőtt nap mondtam Nettinek, hogy kell vele egy kép :D És sikerült :D

Majd kapunyitás előtt egy kicsivel kiküldtek mindket az előcsarnokból, hogy kint várakozzunk. Hát az nagyon hosszúra sikeredett. Ismét nem volt időben kapunyitás, várni kellett fél 7-ig. Addig esett az eső és megint tömörülés volt. Ez a rész a legrosszabb. Ilyenkor ver a leggyorsabban a szíved, mert tudod, hogy mindjárt idő van és, hogy mi lesz és hogy lesz és hol lesz a helyed...
Majd eljött az idő, kapunyitás. A biztonsági őrök a tegnapiak voltak, ezért nézték, hogy rajtunk van e a tegnapi karszalag, mert azokat levágták ollóval, hogy adjanak egy újat.

A csarnokba beérve nem volt zavaros az elrendezés, sokkal érthetőbb volt, mint tegnap. Egyből megtaláltuk a 'B' szektort, ami ezúttal ráccsal volt elválasztva az 'A' szektortól. Leültünk a 'B' első sorába, de már azt néztük, hogy hogyan tudnánk előre menni az első sorba, ami kiderült, hogy a gyerekes családoknak van fenntartva. Khm...no comment. Értelmetlen baromság az egész.

Nemsokkal később feljött a színpadra az előzenekar, akik a tegnapiak voltak, így nem nagyon figyeltünk. Teljesen lekötöte a figyelmünket az első sor megszerzése....Majd megláttuk, hogy egy négytagú család leül oda, és eszembe jutott, hogy mi lenne, ha odamennénk hozzájuk és megkérnénk, hogy had üljünk le melléjük és, ha a biztonsági őrök megkérdezik, akkor mondjuk azt, hogy mi egy család vagyunk....Hát kellett 10 perc mire rászántuk magunkat, de mivel veszteni valónk nem volt, ezért odamentünk és megkérdeztük és mondták, hogy persze :D Tökre cukik voltak :D Így hát leültünk az első sorba :D Igaz csalással, de hát valamit valamiért :D

Amíg nem kezdődött el a show totál izgultunk, hogy mi lesz, ha lebukunk, de végül is nem történt semmi :D

A koncert:

Amint az ikrek kiléptek a színpadra mi már álltunk is fel, sikítzotunk és énekeltünk Velük együtt. Rajtunk kívül az első sorban nem nagyon voltak korunkbeléiek, csak kisgyerekes családok :D Tökre vicces volt :D De élveztük, mert így rengetegszer néztek ránk és mutattak ránk.

Mellettem ült egy kicsi lány, annyira cuki volt :D Ilyen szőkés barna hajú, szeplős kislány. Edward tök sokszor rámutatott, Ő meg mindig zavarba jött és rámnézett :D Annyira cuki volt :D Na meg, amikor én felálltam, akkor Ő is mindig és közbe rámnézett :D Édes volt :D Ritka, ha én ezt mondom egy gyerekre, mert nem szeretem Őket, de Ő aranyos volt :D

 Az ikrek teljesen mások voltak, mint előtte nap. Nyílván be lettek fenyítve =/ Mert a színpadot is kb. 2 méterre rakták a rácstól és oldalra sem raktak hangfalat, amire mindig felmásztak. Felkészültek, szegények tényleg nem is jöttek le, csak Edward kétszer odajött hozzánk, akkor le is tapiztuk rendesen, de ennyi. Semmi több. :( 

Viszont viselkedésre egy kicsit lazábbak voltak: Többet beszéltek hozzánk, többet beszéltek egymással és többet is rázták magukat, mint Corkban :D Igazából lehet, hogy ezeket csak azért vettem észre, mert ha az első sorra mutattak, akkor lényegében csak ránk :D

A számlista is más lett, értem ezt a sorrendre is és néhány számra. Pl. most berakták a 'Hold The World'-öt és a  'Miss America'-t is, amit állítolag csak azért, mert egy anyuka kérte még a 'Meet and Greet'-en :D

Ismét voltak akkusztikus számok és ismét a tegnapi formáját hozta az előadás: Szegények mindig elrontották, mert nem volt jó a hangzás, meg John gitárja megint rosszul volt behangolva. Szegényeknek ez már tényleg nagyon kínos volt, John megint kezdte a fogyi nevetést, Edward meg a plafont bámulta :D Ilyenkor olyan cukik, de nagyon kínos volt már nekik :D

Btw. Én iszonyatosan zavarba voltam egész koncert alatt, mivel csak mi ketten álltunk az első sorban és mindig odanéztek és annyira zavarba jöttem tőlük :D Pedig esküszöm sose szoktam! Soha! De azok a nézések...én nem tudom mi történt :D Volt, hogy annyira zavarba hozott pl. John, hogy csak álltam és bámultam rá vigyorogva, mint valami hülye :D Olyankor Ő is mosolyogott, de Én nem tudom mit gondolhatott, olyan ciki volt :D De esküszöm mindenki így viselkedett volna tutira!!!!

Amikor épp nem voltam zavarba, akkor buliztam Velük együtt persze :D Sőt a végére már nem is foglalkoztam vele, csak azzal, hogy ez a vége és ki kell használni minden egyes pillanatot :)

A koncert közti szünetben odajöttek hozzánk az új német barátnőink és kédezték, hogy hogyan kerültünk ide xD Mi elmeséltük és mondtuk, hogy maradjanak, de nem nagyon akartak. Végül a Lipstickre ott maradtak Velünk, valamint előtte együtt elénekeltük a 'Jedward' songot :D Tökre jó volt Velük bulizni, kár, hogy vissza kellett menniük :(

Koncert közbe John leállt, mert hogy belement valami a cipőjébe, ami nem más volt, mint egy 5 centes, amit végül Edward bedobott a közönségbe :D LoL :D Aki elkapta az majdnem kihalt :D 

Koncert után nem mentünk még haza, ott maradtunk beszélgetni a németekkel, valamint megismertünk még pár új embert :) Mindenki annyira édes volt. Tök sokan sírtak is. Annyira jó volt látni, hogy mit meg nem tesznek az írek az ikrek miatt. Nagyon szeretik Őket :)

Lényegében nem tudok többet mesélni, ezt át kell élni :D Ezt nem lehet szavakba önteni :D Az az érzés, amikor ott állsz az első sorban, Ők meg előtted állnak és énekelnek, közben rádmutatnak....

Ez nem csupán rajongás, sőt én nem is nevezném annak. 

Valakinek az a hobbija, hogy gyűjt valamit, valakinek az, hogy hegyet mászik, valakinek a sport stb...Nekem Ők a hobbim, és ez az életstílus, amit felvállaltam. Ez a legjbob érzés a világon, amikor megkapod azt a energiát, amire szükséget van. Tökre fel tudnak tölteni és erőt adni a folytatáshoz. Megunni pedig nem lehet :) Hogy lehetne megunni két embert? :D Főleg Őket!

Nekik köszönhetően rengeteg olyan helyre eljutottam már, ahova álmomban sem gondoltam, hogy eljutok. Miattuk megszerettem az utazást és kinyitottak előttem új kapukat. Új embereket ismertem meg, új barátokat szereztem :D Én tényleg csak köszönetet tudok nekik mondani, semmi mást :)

See you soon Guys <3